Ebrendeletek Magyarországon

Hazánk demokratikus jogállam. Életünket az évi kb. 80 törvény és megszámlálhatatlan rendelet teszi sínre, vagyis ezek állítják fel a korlátokat. De vajon ez a hatalmas mennyiségû jogszabály életképes-e, illetve megfelelôen átgondolt-e? A közel múltban történt eset felkeltette kíváncsiságomat a hazai ebrendeletek kapcsán.

Budapestet vizsgáltam, hiszem tudomásom szerint ez az a város, ahol a legtöbb probléma van és én itt élek. A fôváros rendelkezett egy egységes rendelettel, melyben a kutyák tartását szabályozták. A nagy váltás után 23 kerületre és egy Fôpolgármesteri Hivatalra tagolódott városom. Ebbôl következett, hogy az egységes ebrendelet hatályát vesztette, és minden kerület önállóan szabályozta területén az állattartást. Ez örvendetes lehetne, amennyiben valóban ez történt volna. Ebben az újságban olvastam arról, hogy az FVM felelôse készíti az egységes ebrendeletet, de azt a parlament csak a választások után tûzi napirendre. De addig?

Több önkormányzatot felkerestem, hogy elkérjem állattartásról alkotott rendeletüket. Mint magánember nem jutottam hozzá, tekintettel arra, nem abban a kerületben lakom. Jobb esetben megmutatták, de nem hozhattam el, mert nem volt több példányuk…

A vizsgált ebrendeletek teljes egészében újra szabályozzák mindazt, amit már törvények megtettek, pl. a kutyapiszok dolga. Ezt az 1998. évi XXVIII. törvény az Állatok védelmérôl és kíméletérôl (Állatvédelmi törvény) 5. § (4) bekezdése már szabályozza, nem értem miért kell még egyszer egy alacsonyabb szintû rendeletben szabályozni. És a póráz dolgát is körbejárják. Az csak érdekesség, hogy egy-két kerületi rendelet melléklete alig ismer kutyafajtát, amelyet pórázon kell vezetni. A többi fajta nem létezik, vagy szabadon vezethetô?

Nézzünk egy kiragadott esetet.

A szomszéd feljelenti a kutyatartót, hogy a kutya a kertbe piszkít (kertes ház), ugat, a szôrét hullajtja a lépcsôházban, a közterületen pisil. A hivatal eljár és hivatkozik rendeletére. Sokkal rosszabb az eset, amennyiben a kutyatulajdonosnak kettônél több kutyája van. Ugyanis az egymásról másolt rendeletek meghatározzák „két kutya tartható egy lakásban, kertben”. A kölykök 3 hónapos korig tarthatók engedély nélkül. De ha eddig az idôpontig nem tudják eladni, akkor megszegik az önkormányzat rendeletét. És jön a „jó szomszéd” feljelentése. Vajon ezek a kutyák a rendeletalkotók szerint menhelyen, vagy az altatásban végzik? A már említett törvény 8. §-a értelmében „Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos.”

És a tenyészetek? A rendeletalkotók nem tesznek különbséget lakás és családi ház között. Kutyát csak akkor tarthat, ha minden szomszéd beleegyezô nyilatkozatot tesz. Egy szomszéd nemleges válasza esetén megfossza attól a jogától, hogy kutyája legyen, akár 3 egyed. A tenyészetrôl nem is szólva.

Nos az Alkotmány Bíróság is állást foglalt már ebben az ügyben 23/2000. AB Határozatában.

részlet

„8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvetô jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetô jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”

„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”

„44/A. § (1) A helyi képviselô-testület:

a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

[...]

(2) A helyi képviselô-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal.”

A helyi rendelet vitatott szövege:

„11. § (2) Többlakásos lakóépület lakásaiban ebet tartani csak az ebtartó lakása alatti, feletti és az azonos szinten lakók (illetve társbérlet, albérlet, bérlôtárs esetében a társbérlôk, a fôbérlôk és a bérlôtársak) összessége elôzetes írásbeli hozzájárulásával szabad.”

„Alacsonyabb rendû jogszabály nem lehet ellentétes magasabb rendû jogszabállyal”. Lefordítva, a legmagasabb az Alkotmány, majd a Törvény következik és a rendelet zárja a sort. Nos az Alkotmány szabályozza a tulajdonhoz való jogot, és azt korlátozni nem lehet! De evvel a joggal nem sérthetjük mások jogait! Tehát demokratikus elven a szomszédok többségének a hozzájárulását írja elô, a 100 %-os egyetértést törli. Mert ebben az esetben a „rossz szomszédnak” törvénnyel való visszaélésre ad lehetôséget. Párhuzamot vonva: a Társasházi törvényt már módosították ebbôl a szempontból, mert ott is ez szerepelt a 100 % egyetértés, és így egy közösséget lehetetlenített el egy lakó.

Az Alkotmány Bíróság magyarázata:

3. A helyi önkormányzatnak – az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor – tehát figyelemmel kell lennie jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre (pl. a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvényre), továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára, az érintett személyek körére, esetleges tulajdonosi minôségükre és arra, hogy az állattartás adott esetben valóban veszélyezteti-e a lakóközösség tagjainak békés együttélését. A széleskörûen megkövetelt elôzetes írásbeli hozzájárulás aránytalan tulajdoni korlátozást jelenthet. Ugyanígy, amennyiben a Társasház alapító okiratában már szabályozta az állattartást, akkor abba az önkormányzat nem szólhat bele.

Az AB határozatának indoklásában olvasható:

„11. § (2) bekezdése megalkotásakor ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyta, és széles körû elôzetes hozzájárulástól tette függôvé az ebtartást.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Tr. 11. § (2) bekezdése, amely az ebtartáshoz az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének elôzetes írásbeli hozzájárulását követeli meg, aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz (a zavartalan lakáshasználathoz) való jogot.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Tr. 11. § (2) bekezdése alkotmányellenes, és azt e határozat közzétételének napjával megsemmisítette.”

Tehát a kutya tartásához az Alkotmány Bíróság végzése szerint nem kell minden szomszéd beleegyezése, de a tartással nem sérthetô a szomszédok joga. Az ebrendeletek megszabják, milyen feltételek teljesülése esetén lehet állampolgárnak tenyészete. Kell állatorvosi igazolás, kell Tisztiorvosi engedély, a szomszédoké, és nem utolsó sorban a MEOE igazolása. A szomszédok egybehangzó igene ugye törölve az AB határozattal. Az állatorvos és az ÁNTSz véleménye természetesen szükséges. De miért csak a MEOE igazolása fogadható el? Van más jogi személyiségû szervezet, aki igazolhatja, hogy a tenyészet megfelelô, annak megléte a fajta szempontjából javasolt. És az adott tenyészet nemcsak a fajtának, hanem hazánknak is hírnevet hozhat, hiszen a Kutyasport nemzetközi tereket öltött.

K.M.

 Forrás: www.kutya.hu